Kiderült, hogy az embereket kifejezetten izgatja, és ezért szeretnék közelről megszemlélni, hogy miként készül az ízletes cseh sör; megkóstolni, hogy milyen az íze a gyártási folyamat egyes szakaszaiban, és hogyan kell helyesen csapolni - és persze egyéb hasonló "konyhatitkokat" is szeretnének ellesni. Minderre tavaly majdnem félmillió ember volt kíváncsi, és a kapuikat megnyitó cseh sörgyárak arra számítanak, hogy a látogatók száma az idén meghaladja a félmilliót is. A látogatók három-négyötödét általában a Csehországba tartózkodó külföldi turisták teszik ki.
A sörfőzdék felkeresése ugyan a múltban sem volt ismeretlen, de a kimondottan sörgyári turizmus az utóbbi évek terméke. Az üzemek milliókat ruháztak be, hogy érdekes látogatói útvonalakat, sörmúzeumokat építsenek ki, amelyek megragadják a látogatók fantáziáját, és a későbbiekben az adott márka vásárlására ösztönzik őket. Az ügyet nagyban előrelendítette, hogy szerte a világban növekszik az érdeklődés a műszaki emlékek iránt.
"A csehországi sörgyári turizmus folyamatosan felszálló ágban van, ami azt bizonyítja, hogy az új ötletek, elképzelések fokozatosan teret nyernek az idegenforgalomban is. A látogatók száma évről évre növekszik" - közölte Jan Beránek, az idegenforgalom elemzésével foglalkozó Mag Consulting társaság képviselője.
"Külön öröm a külföldiek nagy érdeklődése, aminek hatása lehet a kereskedelemre is" - fűzte hozzá.
Növekvő érdeklődés, értékes iparművészet
Megmutatkozott az is, hogy a kezdetektől eltérően az utóbbi időben már nemcsak a sörturisták látogatják a főzdékbe szervezett ismertető utakat, hanem növekszik azok száma is, akik elsősorban az érdekes és értékes iparművészeti dolgokért, az építészeti megoldások, a régi berendezések megtekintése céljából mennek a sörgyárakba.
"Az ipari és építészeti megoldások számos sörgyárban kifejezetten értékesnek tekinthetők. A pilseni Prazdroj egyes épületei, pincéi és berendezései például már évek óta az Európai Iparművészeti Emlékek Útjának szerves részét, egyik pillérét képezik" - nyilatkozta Jirí Marecek, a világhírű Prazdroj szóvivője. Közlése szerint a gyárat tavaly majdnem 300 ezer ember kereste fel, ami 2010-hez viszonyítva 16 százalékos emelkedés.
A magyarok körében is közismert, legendás sörgyár tervszerűen és tudatosan építi ki a turista utakat, amelyekből már meglehetősen széles választéka van. A Prazdroj csoporthoz tartozó legújabb sörgyár, a Radegast Nosovice területén az idén júniusban hirdettek meg ismeretterjesztő programot, amelynek kialakítása másfél millió koronába került.
A csoportba jelenleg négy nagy sörgyár - Prazdroj, Gambrinus, Radegast és Velké Popovice - tartozik, és mindegyik egység látogatható. A pilseni Prazdroj iránt érdeklődők egyúttal felkereshetik a helyi sörgyári múzeumot is, amely tele van rendkívül érdekes, eredeti berendezésekkel. Egyfajta bónuszként megtekinthető a "földalatti" Pilsen is: az évszázados csatornarendszer, a különféle pincék, búvóhelyek és víztisztító berendezések.
Fontos a hagyományok ápolása
Míg a Prazdroj esetében már hosszú, több évtizedes hagyománya van a sörgyári turizmusnak és az ismeretterjesztő utaknak, a többi sörgyárnál is nő a látogatottság az utóbbi időkben.
A Heineken csoport (Krusovice, Starobrno, Velké Brezno), illetve a PMS csoport (Litovel, Hanusovice, Prerov) sörgyárait tavaly 15 százalékkal több turista kereste fel, mint egy évvel korábban. A Heineken sörgyárai tavaly mintegy 60 ezer, a PMS-éit 30 ezer érdeklődőt fogadtak. Mindkét csoport kevesli a látogatottság szintjét, és újabb beruházásokkal szeretné magához csábítani az embereket.
A Heineken legfelkapottabb sörgyára a prágai Staropramen, amelyet évente több mint 30 ezer turista keres fel. A főzde tavaly 30 millió koronát fektetett be, hogy felújítsa a látogatók számára kiépített központot és útvonalakat.
Rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik a Litovel mini sörgyár iránt, ahol tavaly négymillió koronás beruházással építették ki az új turistautat. Ennek egyik különlegessége, hogy az érdeklődő maga is bekapcsolódhat a sörfőzésbe, bár munkája eredményét az idő rövidsége miatt személyesen nem igen kóstolhatja meg.
A nagy hagyományokkal rendelkező Holba Hanusovice főzdében a turistaút mellett új sörmúzeumot is létesítettek, mégpedig 20 millió koronás befektetéssel. "Egy ilyen beruházás megtérülését nem lehet pénzben kiszámolni. Alapvetően az adott régió idegenforgalmának támogatásáról, a cseh sörfőzés hagyományainak bemutatásáról és ápolásáról, a helyi sörgyár márkájának népszerűsítéséről van szó" - magyarázta Hana Matulová, a PMS csoport szóvivője.
Terjednek a sörfürdők
Csehországban mintegy félszáz sörgyár működik, amelyek negyede sörfürdővel is megörvendezteti az érdeklődőket.
Ezt a vendégcsalogató "gyógymódot" elsősorban a kisebb főzdék alkalmazzák. A nyugat-csehországi Marianské Lázne világhírű fürdőhely melletti Chodová Planában kiépített luxus sörfürdőkomplexum a legnépszerűbbek közé tartozik: a meleg sörrel telített kádakban egyenként, de egyszerre akár ketten-hárman is lubickolhatnak.
Szinte minden sörfürdőben szabály, hogy a kádban való félórás tartózkodás alatt a sörfogyasztás korlátlan.
A félórás fürdőzést húsz perces masszázs előzi meg, utána pedig félórás pihenés van, amelyet kiadós étkezés követ. A fogásokhoz természetesen helyben főzött sört szolgálnak fel. A programért 2000 koronát kell fizetni, vagyis mintegy 23 ezer forintot.
A sörfürdő étterme egy sziklába vájt évszázados barlangban van, és a fürdőzés nélkül is felkereshető. Német turistákban sosincs hiány a létesítményben.
Népszerűek a Prágában, Táborban, Olomoucban, Stramberkben és Bahenecben lévő sörfürdők is. Cseh orvosok a magas vérnyomásban és különféle szívbetegségekben szenvedőknek ajánlják elsősorban ezeket a fürdőket, amelyekben az orvosi felügyelet természetes, és az egyéb szolgáltatások köre is egyre bővül.
A sörfürdői beutaló egyébként nagyon elterjedt és közkedvelt ajándék lett Csehországban.
Csehországi sörstatisztika
Tavaly - hároméves visszaesés után - újra nőtt a sörgyártás Csehországban. Az éves szintű emelkedés 2,7 százalék volt a 2010-es 15,7 millió hektoliterről a cseh sörgyárak szövetsége összesítése szerint.
Korábban a sörgyárak termelése 2007-ig folyamatosan emelkedett, mégpedig a rekordnagyságú 19,9 millió hektoliterre. Ezt követően 2008-ban fél százalékos, 2009-ben hat százalékos, 2010-ben pedig 8,6 százalékos volt a csökkenés. Piaci szakértők szerint az apadás alapvetően a nemzetközi gazdasági válság következménye volt, visszaesett a hazai fogyasztás, és zuhant a Csehországba látogató turisták száma is. Ugyanakkor 2010-ben emelkedett a sör után fizetett áfa.
Szakértői becslések szerint tavaly Csehországban mintegy 500 féle sört főztek, és a kínálat fokozatosan bővül. Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a gyümölcsízű sörök, és nő a dobozos sörök közkedveltsége is. A cseh söröket összesen több mint 60 országba exportálják.
Egy cseh lakosra nagyjából 150 liter sör elfogyasztása jut évente. A sörgyári szövetség szerint míg 2007-ben egy cseh férfi hetente átlagban 9,5 (félliteres) korsó sört öntött le a torkán, tavaly már csak 7,7-et. A statisztikai hivatal szerint a kiadásokat erősen befolyásolta a gazdasági válság, ennek következtében 2008-tól kezdve minden területen érezhető a takarékoskodás.
A férfiak mintegy 90 százaléka, a nőknek pedig 50-60 százaléka rendszeres sörfogyasztó. A férfiak hetente átlag háromszor, míg a nők kétszer isznak sört.